2010.12.02.
.... Télapó zúzmarát fújdogál az ágon. A kis nyúl didereg, megbújik a földön: Nem baj ha hull a hó ...
Kissé meglepő dolog egy építőiparról szóló posztot gyermekverssel kezdeni, de szombat reggel egyből ezek jutottak eszembe. Hogy miről?
Arról, amit a nedves hó tett az országban.
Az első téli havas nap, és egyből tizenhatezer ember maradt áram nélkül itt Fejér megyében, néhány településen. Még kézzelfoghatóbb munkát végzett a hó a szomszéd drótkerítésén,ugyanis az földig nyúlt a rárakódó nedves hópamacsoktól.
Joggal kérdezhetné bárki, hogy létezik az, hogy egy kis hó ekkora problémát okozzon? Akár egy távvezetéken, akár egy kerítésen,de ami még húsbavágóbb, a tetőinken? A magyarázat viszonylag egyszerű. Az olvadáspont közeli hőmérséklet, és a megfelelő szél elkezd építkezni a hópelyhekből. Egy hópehelynek még nincs nagy súlya, kettőnek sem, de ha elkezdenek sorjázni, és csak gyűlnek , csak gyűlnek, nos, akkor lehet a híradásokban olyan híreket olvasni, mint elmúlt hétvégén. Ekkor már egyáltalán nem mondhatjuk, hogy nem baj, ha hull a hó! A természetet tisztelni kell, mert tapasztalhattuk, hogy le nem győzhetjük, maximum nagyobb biztonságban élhetünk a természetben.
Mit lehet tenni, annak érdekében, hogy ne aggódva várjuk a következő havazást? Érdemes megvizsgálni épületeink tetőszerkezetét akár egy ácsmesterrel , vagy bonyolultabb esetben egy statikussal, annak érdekében, hogy biztosak lehessünk abban, hogy az egyre szélsőségesebb időjárásban se legyen félnivalónk. Ami a rendkívüli volt a mostani havazásban, az az, hogy az olvadáspont körüli hóból a szél nagyon hatékonyan kezdett építkezni, és az elnehezülő szerkezeteket a feltámadó szél tovább terhelte. Így szakadtak le vezetékek, oszlopok mindjárt az első téli napon. A tetőkre nézve ugyanez a veszély áll fenn. A rövid havazás és a gyors olvadás azonban most még nem hirdetett ítéletet.
Kivitelező építészként néhány gyakorlati szempontot szeretnék megosztani a tetők téli terheiről azokkal, akik még nem unták meg soraimat olvasni!
A fenti okfejtésből jól látható, tetőink terhei közül nem csak a cserép súlyára kell tekintettel lenni, mert egy átlagos cserép NÉGYZETMÉTERRE vonatkozó súlya 40 és 80 kiló közé esik. A nehéznek tartott betoncserepek is 50 kiló körül vannak! Mi a nehéz akkor? Hát a meteorológiai terhek, azaz a hó, különösen a nedves hó! Egy négyzetméternyi tetőre akár plusz 50-100 kiló hóteher is juthat! Ez különösen akkor veszélyes, ha a tető egyik oldalára pakolja fel a szél a havat. Ez tájolástól, széliránytól függően igen változatos lehet. Na, ez az igazi teher! Gondoljunk bele, mikor csak az egyik kezünket húzza egy nehéz szatyor! Ezt tetézi a fel-fel támadó szél lökéshulláma.
Ezzel el is értem mai posztom céljához, hogy rávilágítsak, nem a cserép súlya lesz a döntő a tetőszerkezet építésekor. Egy gondos és felkészült statikus a tetőcserép súlyát nagyságrenddel meghaladó meteorológiai teherrel számol. Akkor is , ha agyagcserépről van szó, és akkor is, ha betoncserépről. Persze, persze, a statikusok mindent túlméreteznek...Igen, valóban túlméreteznek! Ugyanis az elv az, hogy egy szerkezetet az élettartama alatt várható legnagyobb terhekre méreteznek. Egy tetőtől elvárható, hogy 100, vagy akár 120 évig álljon! Tehát ha olyan hóra és viharra méretezik, amit dédapám látott utoljára, akkor nem tévedünk nagyot!
Ha a fentiek szerint járunk el, akkor már valóban nem baj, ha hull a hó..